Régi képeslapok és levelezőlapok blogja

A Magyar Királyi 10. Honvéd gyalogezred által, az özvegy-és árvaalap javára kiállított képeslapokat sikerült találnom.

Ezek a lapok I. világháborús jeleneteket mutatnak be.

Meilinger Dezső és Kövér Gyula hadnagyok által készített rajzok alapján jöttek létre a képeslapok.

Természetesen nem mindegyik lap kapcsolódik Erdélyhez, de van pár amely Erdély tájain és fronton készült.

Köszönet Bessenyei István tanár úrnak, hogy a lapok itt megjelenhettek.

A következő témák láthatóak a lenti képeket:

Bánáti svábok
Petrozsényi népviselet
Máramarosi népviselet
Borgoprund
Csángó népviselet
Szebeni vásár az 1930-as évekből

Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca, németül Klausenburg, néha Clausenburg, latinul Claudiopolis, szászul Kleusenburch, jiddisül קלויזנבורג, Klojznburg) város Romániában. Erdély történelmi központja és legjelentősebb városa. Az egykori Kolozs vármegye, ma Kolozs megye székhelye. A 2002-es népszámlálási adatok szerint Bukarest és Jászvásár után Románia harmadik legnépesebb városa volt. Az Európai Unió 96. legnépesebb városa. Két színházával, két operájával, tizenegy felsőfokú oktatási intézményével és számos középiskolájával az ország fontos kulturális központja.

Egyike volt annak a hét erődített városnak, amelyekről Erdély német nevét (Siebenbürgen) kapta. Híres ezen kívül Mátyás király és Bocskai István fejedelem szülővárosaként, illetve az unitárius vallás bölcsőjeként. Számos műemléke közül a legnevezetesebbek a Szent Mihály-templom, előtte Fadrusz János Mátyás szobrával, a Farkas utcai református templom, illetve a Bánffy-palota.

forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/Kolozsv%C3%A1r

Kedves új és volt olvasóim hamarosan ismét indul a blog. Kerülnek majd ki új képeslapok, a legújabb szerzeményeim.
Megújul az eladó képeslapok rész is, amely átkerül egy teljesen új oldalra.

Leszámítva a börzéket és a helyi gyűjtői klubok összejöveteleit, a legnagyobb kínálat a régi képeslapok terén a régiségvásárok helyszínén találhatjuk.

Néhány magyarországi régiségvásár helyszíne és időpontja: Miskolc, Szeged, Győr, Pécs, Budapest, Eger, Bükfürdő.

Olvasd tovább

Sajnos Arad is azon erdélyi városok közé tartozik, ahol a magyarság létszáma folyamatosan csökken, jelenleg közel 13%-nyi magyar nemzetiségű lakossága van a megyeszékhelynek, amelynek igen fontos szerepet játszott a magyarság történelme során. Olvasd tovább

Felkerültek az első eladó képeslapok a blogra. Jelenleg még csak budapestiek vannak kint, de hamarosan bővülni fog a kínálat magyarországi és külföldi lapokkal egyaránt.

Erdélyi magyar népviselet

Sok kisebb-nagyobb népcsoport, szemre igen eltérő öltözete tartozik ide, melyeknek közös tulajdonsága a régiesség, valamint az, hogy bár néhány vonásukban megváltoztak, alapjukban nem haladtak végig a többi magyar viselet 19–20. sz.-i átalakulásának útján. A női viseletekből pl. nem lett sokszoknyás parasztviselet. Noha eljutott Erdélybe is egynéhány „magyarországi” öltözetdarab, mint pl. a szűr Kalotaszegre vagy a zsinóros, fekete posztóból szabott, csizmanadrágos öltözet, de ez csak kevés helyen illeszkedett az öltözetek rendjébe, s ott is csak a fiatalság ruhatárát gyarapította.

Olvasd tovább

Pár hónappal ezelőtt egyik ismerősöm említette, hogy a szomszédja ki akarta lökni a régi családi albumot, de ő elkérte. Megkért nézzem meg, hátha a fotók, képeslapok között találok értékesebbeket. Az albumok láttán sok jóra nem gondoltam, viszont hamar kiderült, hogy érdemes volt egy kicsit utaznom azokért az albumokért.
Mint utólag kiderült egy erdélyi családé volt, akik Trianon után költöztek át Sopronba, de a gyökereiktől nem szakadtak el, erről tanúskodnak az albumban lévő fényképek.